No image

Batman előtt is volt képregény

Kiss Dóra
4 hónapja 0 komment
Megosztás:

Éles vitákat gerjesztett az 1970-es években, hogy a képregény önálló művészeti ág vagy csupán „népbutítás”.

DEBRECEN. Tőlünk nyugatra egyértelműen a kilencedik művészeti ágnak nevezik a képregény műfaját. Egyesek egészen a barlangrajzokig vezetik vissza történetét, hiszen az egymás utáni barlangrajzok felfoghatóak egyfajta képes történetnek. A mai formájában ismert képregények azonban a 19. század végén alakultak ki az Egyesült Államokban. A rajzban elmesélt történetek a huszadik századi popkultúra igen kedvelt termékei voltak, sikerük ma is töretlen, rendszeresen szerveznek képregényes találkozókat Magyarországon is, és pezsgő életet élő képregényes szervezetekből is több működik kis hazánkban. Ürge László kereken 50 éve gyűjt képregényeket, elsőként a Népszava lapjain találkozott ezzel a műfajjal.
– Cserépkályhás lakásban éltünk, és édesanyám minden áldott nap a Népszava nevű újsággal gyújtotta be a kályhát. A félretett papírok között megláttam azt, hogy valami szép grafikaszerű dolog van a lapokon, ráadásul történetíze van, szóbuborékok jöttek ki az emberek szájából. Az alakok nagyon megtetszettek, nem csoda, hiszen Sebők Imre sajátos ízű képregényei voltak. Anyámmal közelharcot kellett vívnom, hogy az „értékes” gyújtós a birtokomba kerülhessen. Így kezdtem eltenni a rajzokat – beszélt a kezdetekről Ürge László.

Fotó: Hajdu Ágnes

Irodalmi adaptációk

Nem volt megállás, László szorgosan vágta ki az újságokban megjelent rajzokat, s a nyírbátori főtéri újságosnál érdeklődött, hol találhatók még hasonló alkotások. Így ismerkedett meg többek között a Fülessel, melyben a ‚60-as évek végén hetente több oldalon közöltek történeteket, végül a magyarországi szocializmus képregényeiből egy tetemes gyűjteménye gyűlt össze. Az öt évtizede tartó szeretet révén Ürge László a szocialista képregények szakértője lett.
– Már a kiegyezést követően jelentek meg olyan humoros lapokban, mint az Üstökös vagy a Borsszem Jankó csattanós történetek. A szocializmusban a képregények tekintetében két korszakot látok. Az egyik a Rákosi-korszak, amikor a propaganda és a nevelés eszköze volt a képes történetmesélés. 1957-től pedig szinte egyenlőségjelet merek tenni az irodalmi adaptáció és a képregény között, sőt, azt is ki merném mondani, hogy ez hungarikum volt. Hiszen magyar sajátosság volt az, ami 1957-től 1990-ig Magyarországon élt, miszerint a képregény egy zanzásított, megrajzolt, irodalmi termék volt – mondta el Ürge László.

1957-ben indult a Füles, a Magyar Ifjúság, majd vele párhuzamosan a Népszava. Mindegyik újságnak megvolt a saját képregény rajzolója, a Fülesnek Korcsmáros Pál, a Népszavának Sebők Imre. A Magyar Ifjúság kicsit vegyesebb rajzolói gárdával rendelkezett, melynek tagja volt Zórád Ernő. Ez a három törzslap volt az az orgánum, amelyek folyamatosan közöltek irodalmi alkotásokat képregényes formában. De emellett a Képes Újságban, a Lobogóban és az ifjúsági lapokban is rendszeresen megjelentek képregények. Először Stevenson Kincses szigete került 16 folytatásban a Magyar Ifjúságba, vele párhuzamosan pedig Victor Hugo Nyomorultak című regénye ment 17 folytatásban a Fülesben.

Népszabadság: Üvegváros

A szocialista képregény

Az 1970-es évek elején komoly viták folytak a képregény mivoltáról, az egyik oldal művészetnek, a másik oldal pedig népbutításnak minősítette.
– A szocializmusban a népbutítás szó nagyon érdekesen és hangsúlyosan hatott. Egyesek azt mondták, hogy a képregény egy kilencedik művészeti ág és egy sajátos műfajt képvisel, mások szerint a képregény egy lebutított irodalom, amely kicsontozza az irodalmi értékeket. Nem igazán lett nyugvópont a vitában. Annyiban tudtak megegyezni, hogy van olyan társadalmi réteg, ahol a képregény felkeltheti az érdeklődést az irodalom iránt. Így a szocialista kultúrpolitika tűrt, tilt, támogat kategóriáin belül a képregény a tűrt kategóriába került. Sőt, eltűrték a párt akkori vezető lapjában, a Népszabadságban is az alkalmi képregény-megjelenéseket – tudtuk meg a nyírbátori gyűjtőtől.

Jöttek a szuperhősök

Ürge László soha nem számolta össze, mennyi képregénnyel bír, elmondása szerint sok tízezer példányból áll gyűjteménye. Természetesen vannak kedvencei, melyek a problémák feldolgozásában is segítenek. Az elmúlt három évtized képregényeivel viszont már nem gyarapítja kollekcióját.
– 1990 egy nagy határvonal Magyarországon. Ha ma megkérdezünk egy fiatalt, hogy neki mi az ősképregény, akkor ő az 1989-től megjelenő Csodálatos Pókembert vagy az 1990-től kapható Batmant, illetve Supermant fogja említeni. Nálam itt végződött. 1990-től átvettük az amerikai stílust, előbb egy kicsit pótolva is azt az űrt, ami kvázi tiltva volt Magyarországon, de a pótlásból szinte kizárólagosság lett. Így ma már teljesen más a magyar képregény. Az, ami a gyűjteményemben található, gyakorlatilag elhalt, illetve szinte néhány hobbiból képregénnyel foglalkozó ember révén újrakiadásokban él tovább, de a dömping ma Magyarországon az amerikai hősök magyarítása, füzesítése, újrarendezése – osztotta meg véleményét Ürge László.

Népszabadság: Távol a Földtől

Cenzúrázott rajzos történetek


A képregények megjelenésében a rajzolók stílusa játszott döntő szerepet. A szocializmus első képregényrajzolója Gugi Sándor volt, azonban ő nem bírta a gyilkos rajzolási tempót, a napi, illetve heti kötelező megjelenések penzumát. A szocialista stílus három nagy képregényrajzolót nevelt ki: Sebők Imrét, Korcsmáros Pált és Zórád Ernőt, akikhez negyedikként a későbbiekben a ma is élő Fazekas Attila csatlakozott.
– Sebők Imre, aki az én kedvenc képregényrajzolóm, még a Horthy-korszakban kezdte a rajzolást szatirikus lapokban karikatúrákkal. Először teljesen hagyományos módon körülkontúrozta a figurákat, utána kitöltötte azokat. Rajzstílusa úgy fejlődött, hogy rájött, tud olyat is – ez a maga nemében egyedülálló volt –, hogy nem rajzolja meg a kontúrokat a figurák körül, hanem tónusokkal hozta ki az alakok szélét, ezáltal teremtett egy speciális rajzstílust – beszélt Sebők munkásságáról Ürge László.
– Korcsmáros Pál sajátossága volt az egyedi karakterek teremtése. Ő volt az, aki végigrajzolta az összes ismert Rejtő-regényt és sajátos figuráit rajzban „megfogalmazta”. Olyan egyedi, jellegzetes karakterisztikát adott egy-egy regénybeli alaknak, amely szerintem túlnő a rejtői hősök irodalmi megjelenésén, s új műfaji elemekkel teszi őket a képregényekben egyedivé.

Zórád Ernő volt az, aki a képzőművészetben ismert kollázs technikát a képregény műfajában alkalmazta. A rajzba olyan anyagdarabokat és egyéb elemeket vágott be, amivel a rajzokat színesíteni tudta. Ez például egy fantasztikus témájú képregényben földöntúli hatást tudott kelteni, és olyan hátteret adott a rajzolt figura környezetének, mintha valóban az űrben vagy egy másik bolygón járnánk.

Megszűrt tartalmak


A képregény esetében is, bár sajátos módon, de létezett cenzúra. A szocializmus idején Cs. Horváth Tibor képregényszervező bábáskodott a műfaj felett.
– Cs. Horváth Tibor volt az, aki úgy alakította a képregény születésének folyamatát, hogy ebből ne lehessen cenzúrát sértő műfaj. Ő írta meg a „szövegkönyveket”: a buborékba belekerülő szószedeteket. Ezeket átadta a rajzolónak, akinek az volt a feladata, hogy ehhez a szöveghez megrajzolja a képi tartalmat. Így áttételesen működött a cenzúra, hiszen a képregényrajzoló eleve megszűrt tartalmat kapott, amit csak képpel kellett „felruháznia”. Ezen túlmenően az irodalmi művek már jól bejáratott, cenzúrázott alkotások voltak, tehát nem nagyon lehetett a szocializmus kárára képregényt alkotni, hiszen akkor egyfajta irodalomtaposás is elvégeztetett volna, ez pedig abban a korban vállalhatatlan volt – mondta el Ürge László.

Pajtás, Kisdobos és Dörmögő Dömötör



Az 1957 és 1990 közötti időszakban a rendszeresen képregényeket közlő lapok mellett több kisebb újságban is megelevenedtek különféle rajzokban történetek. – Főként az ifjúságnak szánták a képregényeket, hiszen az volt az a korosztály, amely kifejezetten nyitott volt erre a műfajra. A felső tagozatosok fő újságja az Úttörők, majd pedig a Pajtás volt, az alsó tagozatosoknak a Kisdobos készült, a még kisebbeknek pedig a Dörmögő Dömötör. Érdekes módon az ‚50-es évek végétől, a ‚60-as évek közepéig volt egy serdültebb ifjúságnak szánt alternatív lap is: a Tábortűz. Itt is közöltek képregényeket, próbáltak konkurenciát teremteni a Fülesben megjelenteknek – vette számba a kisebb lapokat Ürge László.

Tematikához igazítva

Akadtak olyan újságok is, amelyek nem jelentettek meg folyamatosan képregényeket, hanem alkalomszerűen közölték őket. Ezen lapok sajátossága, hogy stílusukhoz, az újság tematikájához igazították a képregényeket. Így például a Magyar Vadászban vadásztörténetekről, a Népsportban és a Képes Sportban fociról rajzoltak képregényeket, az Állatvilágban Tarzan képregények jelentek meg. A Magyar Rendőrben krimi műfajú képregények mentek, a Ludas újságokban pedig vicces képtörténetek. A Képes Nyelvmesterben orosz szöveggel látták el a képregényeket, így is népszerűsítve az akkor kötelező orosz nyelvtanulást.
– 1994-től megjelentek a Móricka, a Morbid és a hozzájuk hasonló újságok, de ezek már egy teljesen más műfajt képviseltek, az „alpári” réteg humorát próbálták kiszolgálni. Ezek nem állták volna meg a szocializmusban a helyüket, akkor táptalaja sem volt ennek a műfajnak. Megjelenésük akkorra tehető, amikor piaccá vált Magyarországon a képregény, és nem az volt a fontos, hogy ez művészet legyen, hanem hogy üzletet csináljanak belőle – emelte ki a nyírbátori képregénygyűjtő.

Kiss Dóra

Nézz körbe 360 fokban!

A videót 360 fokos kamerával vettük fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera “háta mögött”! Még több 360 fokos videóért fel iratkozz fel a Hírek 360 YouTube csatornájára és kövesd a Hírek 360 Facebook oldalát! ​ ​​​​
A CIKK ÉRTÉKELÉSE:0.00 (0 szavazat)
0 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 5
Loading...
Az értékeléshez be kell jelentkeznie!


További videók
0 Hozzászólás népszerűség szerint

Vélemény, hozzászólás?

HÍRLEVÉL Szeretnéd megkapni
a legfrisebb tartalmakat?