No image

Cserekert, a három fős falu Hajdú-Bihar megyében

Kiss Dóra
4 hónapja 0 komment
Megosztás:

Enyészet, csend és végtelen nyugalom – ezekkel a szavakkal lehet leginkább leírni Cserekertet, az elnéptelenedő hajdú-bihar megyei zsákfalut.

Debrecentől mindössze 32, Létavértestől pedig 8 kilométerre található Cserekert. A közvetlenül a magyar-román határ mellett elterülő három utcás zsákfaluba érve telefonunk már csatlakozott is a román mobilhálózathoz, a helyiek elmondása szerint tiszta időben a szántók felett már átláthatunk a szomszédos országba. Látogatásunk apropója természetesen nem a határ kémlelése volt – Cserekert három lakosa közül az egyikhez érkeztünk.

Girdán József várt minket az egykori iskola épülete előtt, ma már csak az omladozó vakolaton kint maradt tábla hirdeti, hogy valamikor a vályogház falai között oktatás folyt. Idegenvezetőnk már nem él a faluban, 86 éves édesanyja viszont igen, cserekerti túránk egyik állomása éppen hozzá vezetett. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen József szívesen mesélt a helyről, ahol felnőtt, amihez rengeteg emlék köti.

Az elnéptelenedés útján


A '70-es években még 3-400 fő lakott Cserekerten, főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A Csákó szarvasmarha telep munkát adott az ittenieknek, azonban annak megszűnése után megkezdődött az elvándorlás. Természetesen egyéb tényezők is közrejátszottak az elnéptelenedésben. Kikerülhetetlen újra megemlíteni, hogy 1972-ban bezárt az Állami Általános Iskola, a cserekerti kisdiákok busszal jártak át Létavértesre tanulni. A buszjárat 2006-ban szűnt meg véglegesen, bár ekkorra már a lélekszám is igen megcsappant.

Még áll az az épület, ahol bolt és kocsma üzemelt. A magánkézben lévő létesítményen újszerű táblák hirdetik zöld vasajtón, hogy itt volt a „Kishangya népbolt”, egy másikon pedig „Cserekertikocsma” felirat áll. Egy „A Bolt neve: Béla bácsi” táblát is látunk, emléket állítva Tanner Bélának, a boltosnak. Girdán József mesélt nekünk a boltról, ami fokozatosan épült le. Virágkorában kedden és pénteken volt áruszállítás, majd már csak hetente egyszer. Megszűnéshez nyilván hozzájárult, hogy egyre kevesebben laktak a faluban.



Az épületeken az idő vasfoga és a gondoskodás hiánya mély nyomokat hagyott. Van, ahol már csak egy üres telek hirdeti, hogy itt egykor egy ház állt, másutt beszakadt tetőszerkezetek, lehulló cserepek és omladozó vakolatok emlékeztetnek lakosokra. Néhány ház azonban lakhatónak, vagy éppen lakottnak tűnik. Girdán József elmondása szerint 5-8 olyan porta is van, ahova néhány hetente kijárnak a tulajdonosok. A Hajnal utca egyik házán magányosan füstöl a kémény, Girdán Sándorné a nyárikonyhában várta fia és a mi érkezésünket.

Egy élet munkája van ebben a házban


Girdán Sándorné születése óta lakik Cserekerten, immár 86 éve, férje 1993-as halála óta egyedül. Négy gyermeket nevelt fel, a TSZ-ben dolgozott és háztáji gazdálkodás töltötte ki a mindennapjait. - Mi mindent megtermeltünk az ég egy adta világon. Kenyeret sütöttünk éjszaka: négy nagy kenyeret meg egy cipót és két nagy lángost csináltam a gyermekeknek, mire felkeltek. Megkentem olajjal – jártunk Debrecenbe az olajütőbe, vittük a két zsák naprát, és hoztunk 20 liter olajat. Mindent megragadtunk, hogy mindenünk meglegyen, hogy ne kelljen pénzt kiadni érte. Megdolgoztunk érte keservesen, de volt mindenünk.

Igazi összetartó közösség élt egykor Cserekerten. Beszélgetésünk alatt Girdán József is többször kitért arra, hogy milyen remek, becsületes emberek éltek itt, ezt édesanyja is megerősíti: - Itt úgy voltunk, mint a testvérek. Elvégezted? - már kiáltott a másik szomszéd, akkor megyek segíteni. Amelyik hamarabb elvégezte, már ment a másiknak segíteni. Ma már nincs kinek segíteni. Girdán Sándorné nem tehette meg, hogy elköltözzön, egy élete munkája van abban a házban, ahol most is él. A falu pedig kihalt.

- ...de sajnálja mindenki, hogy így semmivé váltunk. Nyárban is jönnek ezek a turisták pecsételni – a Kéktúra útvonala Cserekertet is érinti. Vannak tízesével, nyolcasával, mikor mennyien jönnek, tele az utca, úgy szeretnek idejönni.
Nem csak a Kéktúra idején van mozgás a faluban. Nyáron és ősszel traktorok jönnek mennek, hiszen termőföld van bőven a környéken, valamint a rendvédelmi szervek is gyakorta tesznek látogatást a faluba: rendszeres a rendőri és polgárőri jelenlét, továbbá a határvédelem is gondoskodik az itt maradottak biztonságáról.
- Mindenkinek kedves ez a hely, aki innen ered, mindenki szeretettel emlékszik vissza – mondja végül Girdán József. S talán ez lesz végül Cserekert: egy emlék, amit még őriznek az egykori lakosok.

Nézz körbe 360 fokban!

A videót 360 fokos kamerával vettük fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera “háta mögött”! Még több 360 fokos videóért fel iratkozz fel a Hírek 360 YouTube csatornájára és kövesd a Hírek 360 Facebook oldalát!
A CIKK ÉRTÉKELÉSE:0.00 (0 szavazat)
0 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 50 votes, average: 0.00 out of 5
Loading...
Az értékeléshez be kell jelentkeznie!


További videók
0 Hozzászólás népszerűség szerint

Vélemény, hozzászólás?

HÍRLEVÉL Szeretnéd megkapni
a legfrisebb tartalmakat?